Városunk története
A település a Kiskunság (Bács-Kiskun megye ) északi részén, Budapesttől 60 km-re fekszik. A Szentmiklós településnév Árpád-kori templomos helyet jelölt. A település református hagyományairól, fejlődő termálfürdőjéről nevezetes. Határa Magyarország második legnagyobb szikes pusztájához tartozik, amelynek sajátos növény- és állatvilága, valamint az itt legelésző őshonos háziállatok jelentik legfontosabb természeti értékeit. Fürdőzés után érdemes elindulni a városban egy kis sétára, megismerkedni történelmével, hagyományaival, kulturális értékeivel. Régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkortól lakott terület. Híres régészeti lelet tanúskodik az avarok ittlétéről ezen a környéken. Régészek itt bukkantak az ún. kunbábonyi avar fejedelmi aranyleletre, melyet ma a kecskeméti Katona József Múzeumban őriznek. Amint ez nevében a mai napig látszik, a kezdetektől templomos hely volt. A kunokat IV. Béla a 13. században telepítette le itt. A 18. század elején kunokat jobbágysorba taszították, és földjeiket a német lovagrend számára elzálogosították. A század közepén pénzzel válthatták meg magukat a „kiskunok”, köztük a szentmiklósiak is. Fontos oktatási központ jött itt létre még a 17. században, a református „schola”, a mai Baksay Sándor Református Gimnázium őse. Ebből az iskolából került ki hosszú ideig e környék értelmisége. Az itt élő emberek a mai napig ápolják, őrzik hagyományaikat. Nagy divatja van a rongyszőnyeg készítésnek, de él itt gyékényfonó, citerakészítő és citeraművész is. Az utóbbi években egyre fontosabbá válik a város életében a gyógyturizmus, és az erre építő vendéglátóipar is. Érdekes élményben lehet része azoknak, akik ellátogatnak az ún. Nyakvágó csárdába, mely a szabadszállási út mentén áll. Ez az épület valamikor a Pest-Pétervárad közötti postaút állomása volt. Nevét onnan kapta, hogy a 19. század elején az itteni csaplárné torkát szerelemféltésből elvágták. Az épületben ma kisebb néprajzi gyűjteményt tekinthetnek meg a látogatók. Akik pedig a gazdagabb urak lakhelyére is kíváncsiak, ellátogathatnak a helytörténeti múzeumnak is otthont adó valamikori Virágh-kúriába. Az itteni kiállítás igen sokoldalú: számos helytörténeti, természetrajzi,néprajzi és irodalmi dokumentummal ismerkedhet meg a látogató. A képzőművészet szerelmesei Diószegi Balázs szülőházában tekinthetik meg a korhűen berendezett emlékszobát, és a festő néhány sajátos hangulatú kiskunsági tájakat, embereket ábrázoló festményét. Mindezeken kívül érdemes még elsétálni a református kollégium és a városháza impozáns épületéhez is.